Ki mindenki adós (és mivel) Simmelnek?

Georg Simmel hatása az elkövetkező tudós nemzedékekre valóban nagy volt, még ha nem is mérhető Max Weberéhez. Ez azonban nem mindig jellemezte a történészeket, akik kísérletet tettek (még a 20. század első felében) a történelem és a szociológia egyesítésére. Ennek ékesszóló példája Hajnal István, aki teljesen figyelmen kívül hagyta Simmel szociológiai örökségét, amikor kidolgozta a történeti szociológia elméleti kereteit. Az újabb angolszász modernitásdiskurzus is hajlik arra, hogy elfelejtkezzen Simmel magisztrális hozzájárulásáról a modern város fogalmi konstrukciójához. Az e körben említhető szerzők között van Richard Sennett és Marshall Berman. Ugyanakkor a városi társadalomtörténet művelői, akik különösen a modern nagyváros historikuma iránt érdeklődnek, maradéktalanul tudatában vannak Simmel életműve nagy jelentőségének a modern város fogalmi megragadását tekintve. Ennek megfelelően mind az angolszász, mind az európai kontinentális tudományos közösség kellő fi gyelmet szentel ez irányú munkásságának. A fő hivatkozási pont e tekintetben Simmel idegenfogalma, amely a modern városi környezet szociopszichológiai mutatójaként nyeri el sajátos jelentését, melyet Walter Benjamin fejlesztett tovább, amikor meghonosította a flâneur fogalmát.

Megjelent: Replika 112, 113–119.