Szerzőinknek

A Replika szakmai folyóirat, amely a társadalomtudomány szélesen értelmezett területéről közöl tanulmányokat, elemzéseket. A beküldött és a lap jellegének megfelelő írásokat szakértők bevonásával a szerkesztőség bírálja el. A közlésre benyújtott tanulmány még nem publikált és más folyóiratnál elbírálás alatt nem lévő, eredeti írásmű lehet. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy átdolgozás javaslatával visszaadja a kéziratot a szerzőnek. A közlésre elfogadott tanulmányokat a nyomtatott megjelenés után honlapunkon is hozzáférhetővé tesszük.

Kérjük szerzőinket, illetve fordítóinkat, hogy a szövegekben nyomatékosítás céljából ne alkalmazzanak félkövérrel történő kiemelést. E célból a kurziválást kérjük alkalmazni.

Kérjük szerzőinket, illetve fordítóinkat, hogy a hivatkozásokat a következő módon készítsék el:

A szövegtörzshöz csak olyan lábjegyzetek kapcsolódjanak, amelyek a főszöveghez fűznek megjegyzéseket, kiegészítéseket stb. Pusztán irodalmi hivatkozásokat tartalmazó lábjegyzetek ne legyenek. Az irodalmi hivatkozások a főszövegben szerepeljenek zárójelben.

A szövegtörzs után, külön lapon kezdve kérjük az irodalomjegyzéket, „Hivatkozott irodalom” címmel. Az irodalomjegyzék a szerzők neve szerint szigorú betűrendben tartalmazza a szövegtörzsben és lábjegyzetben hivatkozott teljes irodalmat olyan módon, hogy a szövegbeli hivatkozásokat az irodalomjegyzékben azonosítani lehessen. Az irodalomjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem hivatkozott művet és ne legyen sorszámozva.

A Replika a Harvard-típusú hivatkozási rendszert alkalmazza. A hivatkozás rendjéről a következő példák nyújtanak tájékoztatást:

Hivatkozások a szövegben

  • Hivatkozás a következőképpen (Propp 1999), illetve ha szükséges, oldalszámmal (Propp 1999: 133–145).
  • Két szerző esetén legyen kötőszóval (Smith és Wesson 1958), három vagy több szerző esetében vesszővel, majd a végén éssel (Colt, Smith és Wesson 1962).
  • Több műre történő egyidejű hivatkozás esetén pontosvesszővel válasszuk el a különböző tételeket egymástól (Propp 1999; Smith és Wesson 1958).
  • Ugyanazon szerző egyazon évben megjelent különböző publikációit a következőképpen jelöljük: évszám+kisbetűk ábécésorrendben, a szerző nevének ismétlése nem szükséges, és ebben az esetben pontosvessző helyett sima vessző (Propp 1999a, 1999b, 1999c).
  • Ha egy szerzőnek több munkájára hivatkozunk, majd egy másik szerzőre, akkor először vesszőt (azonos szerző), majd pontos vesszőt használjunk (Simmel 1900, 1907; Weber 1920).
  • Megesik néha, hogy létezik korábbi kiadás is (Kis 1971 [1888]).
  • Elképzelhető még, hogy „adott esetben ez is előfordul” (Horváth, idézi Rácz 2005: 14).
  • Néha szerepel a mondatban a szerző neve, jó példa erre Heisenberg említett könyve (1925).

Irodalomjegyzék, részletesebb formai követelmények