A szociológiai magyarázat és a szociológusok várakozási horizontja

Esettanulmány a magyar előítélet-kutatás területéről

Esettanulmányomban egy szociológiai cikket elemzek, amely egy, a romákkal szembeni előítéletekkel kapcsolatos kutatás eredményeit mutatja be. Néhány olyan gyakorlatot is megvizsgálok, amelyek a cikkben szereplő adatok létrejöttéhez vezettek. Az egyik fő kérdésem, hogy a társadalomtudósok hogyan fogalmaznak meg oksági kapcsolatokat és hogyan magyarázzák meg eredményeiket. Négy olyan tézist szintetizálok, amelyek kulcsfontosságúak az elemzett cikk magyarázati struktúrájának szempontjából; rámutatok arra, hogy a magyarázni hivatott tézisek felsorakoztatása jelenti a magyarázatot, viszont ezek a tézisek a kutatásnak nem objektumai. Az egyik ilyen tézis a többségi magyar társadalom előítéletes volta. A társadalom ezen felfogása befolyásolja – többek között – azt, hogy miképp történik a kutatás, hogyan építik fel a kérdőívet, hogyan termelik és értelmezik az adatokat és milyen következtetéseket vonnak le. Viszont nem találunk olyan részt a szövegben, ahol a saját adataik alapján gondolkodnának el a kutatók azokon a társadalmi mechanizmusokon, amelyek adataikhoz vezethetnek.

Megjelent: Replika 99 (2016-11-01), 67–85. oldal.