Elbeszélt történelem

Szerkesztő:

Összeállításunkban az oral history fogalmán tágabb értelemben vett szóbeli történeti forrást, kutatási területet értünk: a szóbeli történelmet, az elbeszélt történelmet, a szubjektív történelmet, illetve a személyes történelmet jelöljük vele. Úgy véljük, hogy e kutatási terület a különböző társadalomtudományok között egyfajta hídként, átjárási lehetőségként, közös alkalmazási módként is funkcionálhat az egyéni jelleg megőrzése mellett. Teret engedhet a több-nézőpontúságnak, az értelmezések sokszínűségének és a tapasztalatok összevetésének, ezáltal a megismerés egyre szélesedő folyamatának. Az közölt írásokban ezt a sokszínűséget, értelmezési gazdagságot és interdiszciplinaritást szerettük volna megmutatni.
A blokk három részből áll: a körkérdésünkre adott válaszokból, három szóbeli forrásokat használó tanulmányból és egy ajánló bibliográfiából. Körkérdésünk során arra kerestünk választ, hogy a megkérdezettek miben látják a szóbeli történeti források jelentőségét saját kutatásaik tükrében. A tanulmányok három különböző témában, három gyökeresen eltérő elemzési módszer segítségével készültek.
Pulay Gergő tanulmányában egy olyan férfi életútjának felfejtésére vállalkozik, aki az Államvédelmi Hatóságnál kezdte pályafutását. Deme János, Kovai Melinda és Zombory Máté tanulmánya más aspektusból közelít a migráns élettörténeti interjúk elemzéséhez: az 1980-as évek második felében, 1990-es évek elején Berlinbe vándorolt magyarokat kerestek meg a határátlépés témája kapcsán és készítettek velük élettörténeti interjúkat. Czirják Pál a szóbeli történeti források egy különleges típusát, a dokumentumfilmeket vizsgálja tanulmányában, arra keresve a választ, hogy milyen viszony van a történelem és a dokumentumfilm között.
Lezárásaként ajánló bibliográfiát állítottunk össze az oral history magyar nyelvű szakirodalmából.

Megjelent: Replika 58 (2007-09-01), 25–119. oldal.
Replika blokk: