Marginalizált emlékezet

Közbeszéd és biográfia egy volt operatív tiszt élettörténeti elbeszélésében

A dolgozat egy volt ÁVH-s operatív tiszt élettörténetének elemzésén keresztül arra keresi a választ, hogy egy, a kommunista rendszert a „kiszolgálók” vagy „kollaboránsok” pozíciójában átélő elbeszélő ma minként hoz létre kontinutitást olyan események és időszakok között, melyeket a múltra irányuló mai közéleti diskurzusok többnyire a diszkontiuitás alapján értelmeznek. A szegényparaszti sorból származó Szabó a II. világháborút követő években elfogadta a kiépülő diktatúra erőszakszervezetei által felkínált mobilitási lehetőségeket. Történeteit, melyekben a diktatúra iránti elköteleződéséről és a ’kivételezettek’ közé való belépéséről beszél, éppúgy jellemzik az „elszenvedés” mint a „kijátszás” motívumai. A megfelelés és a kijátszás kettős forgatókönyve nem szorítkozik az egykori fennállóról szóló történetekre: az elbeszélő hasonló eszközökkel élt akkor is, amikor a múltra irányuló közéleti diskurzusok, saját szomszédai, vagy akár az élettörténete iránt érdeklődő kutatók a számonkérés lehetőségére figyelmeztették.

Megjelent: Replika 58 (2007-09-01), 55–69. oldal.
Replika blokk: