Szervezés másképp

Az anarchizmus transzlációja egy civil szervezetben

Noha a kritikai menedzsmentkutatás (KMK) szakirodalmának alapművei felismerték az anarchizmus empirikus jelentőségét és inspirációt merítenek belőle, amikor a szervezés alternatíváiról gondolkodnak, viszonylag kevés fajsúlyos munka született a KMK-on belül, amely azt járja körül, hogyan szerveződnek az anarchisták vagy hogyan illeszthetők az anarchista elvek másfajta kontextusba. Jelen cikk ezt az űrt igyekszik betölteni egy brit civil szervezet esetén keresztül, amely az anarchizmusból merített inspirációt nemhierarchikus munkamódszereinek bevezetéséhez. Cikkünk a szervezeti változás e folyamatának elemzésére vállalkozik annak vizsgálatával, hogyan alakulnak át az ötletek és a gyakorlatok azon a transzformációs úton, amelynek során a kiindulópont kontextusából (anarchista közvetlen cselekvés) eljutnak egy másikba (a civil szektorba). Miközben a kezdődő szűkösség és a várható költségvetési megszorítások megteremtették e változás lehetőségének a körülményeit, az „anarchizmus” „nemhierarchikus szervezéssé” történő diszkurzív lefordítása tette lehetővé, hogy ezek az elképzelések valóban megvalósuljanak. A „nemhierarchikus szervezés” koncepciója olyan fogalmi tér, amelynek definíciója tagadáson alapul, ami pedig tág teret enged a különféle értelmezéseknek. Anélkül, hogy az anarchizmust kritikátlanul, a maga teljességében átvennék, a szervezet tagjai képesek voltak megállapodásra jutni abban, hogy mi az, amit biztosan nem akarnak (hierarchiát), és ki tudtak alakítani egy diszkurzív teret, amelyben demokratikusan döntenek arról, hogy mi válthatja azt fel.

Megjelent: Replika 106–107 (2018-06-01), 113–136. oldal.
Fordította: