A gettó CNN-jéből a flexelés fórumáig?

A rap a műfaj afroamerikai kezdeteitől mára egy, az egyes társadalmi összefüggésektől függő, többszólamú jelentéstartalmakkal bíró kulturális univerzummá vált. Elemzésünk azt mutatja meg, hogy Amerikában, a posztszocialista térségben és hazánkban milyen nagyobb fordulatok határozták meg a műfaj történetét, irányzatokra bomlását, illetve milyen társadalmi és alműfaji rétegződés figyelhető meg. Fontos tapasztalat az „oldchool” / „newschool” distinkció mellett a kereskedelmi érdekek motiválta „mainstreamesedés”, melynek következtében a műfaj szélesebb közönségre, majd globális jelentőségre tett szert. A posztszocialista térségben – beleértve a magyar színteret is – sajátos korszakváltásoknak és irányzatoknak lehetünk tanúi. Ebből a perspekítvából fontos tanulság, hogy mind a lengyel, mind a szlovák, mind a szerb rap nyitott a társadalom szélesebb spektruma felé, miközben tematikusan be is szűkült. Megfigyelhető, hogy a magyar rap is erősen differenciált társadalmi mezőként jelenik meg a 2000-es évek elejére, ahol számos habitus és értékrendszer feszül egymásnak. Ez az elkülöníthetőség tetten érhető a műfaj sokféle variációjában, illetve az eltérő tematikus preferenciáikban is. A kutatás során ekképp az is kiemelt fontosságú, hogy e társadalmi és műfaji rétegződésben mi a fogyasztáskultusz szerepe.