Az elektronikus tánczene kulturális politikája

A tanulmány az elektronikus tánczene 1990-es évek elején lezajlott nagy-britanniai robbanásának politikai értelmezéseit vizsgálja. A szerző szerint mind a brit politikai baloldal – politikusok, aktivisták, politikai sajtó –, mind a brit kulturális baloldal – kultúrakutatók, kulturális újságírók – kudarcot vallott a party-jelenség hatalomhoz fűződő viszonyának megértésében. A tanulmány a party-kultúra zenei termelési módjaihoz és technológiáihoz fűződő mítoszokat, népszerű értelmezéseket ismerteti és dekonstruálja. A szerző fő állítása, hogy az elektronikus tánczenében felfedezni vélt zenekészítést és terjesztést demokratizáló technológiák és módszerek – a hálószoba-stúdió, az előadók nevét sem tartalmazó, néhány száz példányban nyomott és informális hálózatokon terjesztett fehércímkés lemez, a független kiadók – kritikátlan ünneplése helyett azok empírikus alapokra épülő vizsgálatára van szükség.

Megjelent: Replika 49–50 (2005-09-01), 45–54. oldal.
Replika blokk:
Fordította: