Részvétel és együttműködés a romák lakhatásával kapcsolatos problémák és javaslatok konstrukciós kísérleteiben

Írásunkban egy 2014-ben lezárult, a lakhatási politikák kirekesztő mechanizmusait vizsgáló nemzetközi projekt tapasztalatai és eredményei alapján gondoljuk végig a civil együttműködés és részvétel lehetőségeit és korlátait. Ismertetjük a kutatás egymásra épülő fázisait: Elsőként a dokumentumelemzés szintjét, amely a romák lakhatásával kapcsolatos 2003–2013 közötti kormányzati, regionális és helyi szintű dokumentumok összegyűjtését, előkészítését, továbbá a dokumentumok pragmatikai szövegelemzését jelentette. Azt vizsgáltuk, hogy a hazai lakhatási politikában működnek-e olyan rejtett vagy nyílt mechanizmusok, a dokumentumokba beépített nyelvi megfogalmazások, amelyek az irányelvekben megfogalmazott esélyegyenlőség és jogegyenlőség ellenére mégis hátrányos helyzetbe hozzák a roma csoportokat és elvezetnek a lakhatási szegregálódásukhoz, vagy éppen nehezítik a mindennapi ügyintézés gyakorlatát. Majd bemutatjuk azt a dokumentumelemzést követő disszeminációs gyakorlatot is, amelyet a civil együttműködés, a civil tudás bevonása jellemzett. Arra voltunk a leginkább kíváncsiak, hogy az általunk beazonosított problémák igazi problémát jelentenek-e a civilek számára is, illetve milyen egyéb, kapcsolódó negatív, diszkriminációs tapasztalatokkal rendelkeznek. Azt reméltük, hogy a kiinduló pozíciót megerősítve, esetleg módosítva új, váratlan vagy közösen létrehozott megoldásokhoz juthatunk. Úgy láttuk, hogy szükséges és megéri energiát fektetni olyan kutatásokba és tervezési folyamatokba, amelyek a helyi problémákat, helyzeteket más megvilágításba helyezik. A társadalmi részvétel, szerepvállalás a politikai változások, társadalmi átmenetek jó szövetségese lehet.