Tudós és nem tudós szakértők az ökoszisztéma-szolgáltatásokról

Esszémben a nem tudós szakértők kutatásba való bevonása során szerzett személyes tapasztalataimat foglalom össze. Kutatásaimban többnyire a természet által a társadalom számára biztosított javak és szolgáltatások, az ún. ökoszisztéma szolgáltatások értékelésével foglalkozom. Mivel az ökoszisztéma szolgáltatások a természet és a társadalom határmezsgyéjén helyezkednek el, vizsgálatuk során megkerülhetetlen, hogy megismerjük azoknak az embereknek, közösségeknek a véleményét és tudását, akik e szolgáltatásokat nap mint nap használják, fenntartják, a belőlük származó hasznokat élvezik. A helyi, nem-tudós szakértők – például gazdálkodók, erdőtulajdonosok és más erőforrás-használók – bevonása a kezdetektől fogva jellemezte kutatásomat, az azonban, hogy hogyan és milyen mélységig érdemes és lehetséges megvalósítani a kutatás során a velük való partnerséget, projektről-projektre haladva formálódott. Az esszé betekintést ad ebbe a változási folyamatba; bemutatja, hogyan alakult át a bevonás köre és formája, s rávilágít arra is, hogy egy-egy kihívás leküzdése miként teremt újakat a kutató számára.