Szegénység

Újragondolt szegénység – ezzel a címmel a Blinken OSA Archívum 2016 szeptemberében kétnapos konferenciát rendezett abból az alkalomból, hogy Kemény István irathagyatéka az OSA-ba került, ahol a konferenciával egy időben nyilvánosan kutathatóvá vált. A konferencia társszervezője A 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet) volt. Kemény István (1925–2008), a magyar szociológia kiemelkedő alakja, a szegénykutatás meghatározó személyisége nevén nevezte a társadalmi jelenségeket: munkás- és cigánykutatásai mindmáig viszonyítási pontként szolgálnak a fiatalabb generációk számára. Munkásságával iskolát teremtett, emberi kiállásával mintát adott munkatársainak, tanítványainak, Schiffer Pállal való együttműködése pedig olyan időtálló alkotásokat eredményezett, mint a Cséplő Gyuri című fi lm. Kemény tevékenységét nem tűrte a Magyar Népköztársaság, emigrálnia kellett. A magyarországi fejleményeket többek között a Szabad Európa Rádió külső munkatársaként követte és kommentálta Párizsból. A rendszerváltás után térhetett csak haza, hogy ismét részt vehessen a tudományos és közéletben. A 2016. szeptemberi konferencia azonban nemcsak a szociológus irathagyatékát és a rokon forrásokat kívánta bemutatni, hanem rangos kutatók, szakértők, művészek, aktivisták részvételével megkísérelte a szegénység és kirekesztettség témakörének újragondolását, mai jelentőségének megítélését, a jövőbeli kilátások és a kitörési pontok felvázolását. Ehhez filmvetítéseket és elemző beszélgetéseket is társított, és kamarakiállítást is bemutatott Kemény István és Schiff er Pál alkotói együttműködésének irat- és fotódokumentumaiból. A rendezvénysorozat leggyakorlatiasabb elemei azok a műhelyfoglalkozások voltak, amelyeket hajléktalan aktivisták vezettek középiskolás csoportoknak abból a célból, hogy érzékenyítsék a résztvevőket a hajléktalanság és kirekesztettség problémái és a köztünk élő hajléktalanok iránt. A Replika e számában közölt Szegénység tematikus blokk létrejöttét a fenti konferencia előadásai inspirálták
Rendszeres olvasóink számára már nem újdonság a Replika és az Információs Társadalom folyóiratok szakmai együttműködése: a kölcsönös recenziókon túl a két periodika 2017. nyári számai összehangoltan, egy közös témakört – a biztonság és magánélet viszonyát – kibontva, időben is szinkronizálva jelentek meg.2 Ezúttal is hasonló vállalkozást indított a két szerkesztőség: a Replika Szegénység tematikus blokkjának párjaként az Információs Társadalom Digitális szegénység tematikus számot jelentet meg. Ma már a szegénység vizsgálata sem lehet teljes, ha csupán a hagyományos életviszonyokra irányul: a digitális eszközök és szolgáltatások a szegény és kirekesztett rétegek életére is hatással vannak – kérdés, hogy e hatások csökkentik-e a távolságot a társadalom perifériáján élők és más rétegek tagjai között. Ugyan a digitális szegénység magyarországi természetrajzáról az említett konferencián csak egyetlen előadás hangzott el, azonban a témakört kibontva az Információs Társadalom több tanulmányt is közöl a Replika jelen számával egy időben megjelenő 2017/2. lapszámába