Séta az „én” városának térképén

Walter Benjamin életének fontos szakaszait kísérő, önéletrajzi jellegű írásaiból 2020-ban jelent meg hiánypótló válogatás A belső világ krónikája címmel. A Moszkva című városkép Benjamin 1926–1927 telén a szovjet fővárosban eltöltött két hónapjáról számol be; a szovjet mindennapokról szóló esszésorozat keletkezéstörténetéhez szervesen kapcsolódó napló és levelek pedig érzékenyen tárják fel a tárgyilagos, lényegre törő elméleti írás hátterében munkáló személyes kihívások erővonalait. A Berlini krónikát Benjamin 1932 áprilisa és júniusa között írta Ibizán; a visszaemlékezést gyermekkorának helyszínére többek között egy magánéleti krízis inspirálta: a fasizmus egyre szélesebb körű térnyerése távozásra kényszerítette az írót Németországból.
Walter Benjamin önéletrajzi jellegű írásai irodalom- és társadalomelméleti szempontból egyaránt izgalmas kísérletek arra, hogy kijelöljék író, polgár és értelmiségi szerepét a folyamatos politikai átalakulásban lévő kortárs társadalmak szerkezetében. Benjamin irodalmi tevékenységét alapjaiban határozta meg a társadalmi osztálykülönbségek ábrázolásának és megértésének vágya, írásaiban viszont reflektál arra is, hogy milyen – elsősorban polgári – hagyományok árnyalják az önéletrajzi és a visszaemlékezést tartalmazó szövegek irodalmi karakterét, valamint saját gyermekkorát (vö. Zsellér [Benjamin] 2020). A kötetben összegyűjtött írásokban művészet és társadalom viszonyának feszültsége munkál nemcsak a szövegek témaválasztásában, hanem sajátos irodalmi karakterük megalkotásában is.