Szerkesztők: Hadas Miklós, Havas Ádám, Kopunovic Dávid, Vancsó Anna

Bourdieu szerint a habitus a praxis különböző területeire átvihető, tartósan rögzült, nem tudatos, nem reflektált, inkorporált diszpozíciók együtteseként definiálható strukturált strukturáló struktúra, mely észlelések, értékelések és cselekvések mátrixaként, vagyis gyakorlati érzékként funkcionál. Pályája vége felé a francia mester többször is utalt az összetett / hasadt habitusok meglétére, halála azonban megakadályozta, hogy elvégezze habituselméletének ezirányú rekonstrukcióját. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás vállalkozott a multikondicionált / plurális / diverzifikált / változó / kaméleon / hasadt (stb.) habitusok megragadására. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy a (1) bourdieu-i diszpozíciók túlnyomórészt osztálypozícióhoz kötődnek; (2) többnyire életre szólóan meghatározottak; (3) a paradigma ágensének nincsenek biológiai szükségletei, nem él szexuális életet, nem öregszik, nem lesz szerelmes, nincsenek spirituális élményei; (4) Bourdieu csak kivételesen vállalkozik a diszpozíciók évszázados ciklusidejű genealógiájának vizsgálatára (és amikor erre kísérletet tesz – ld. Férfiuralom –, akkor erősen vitatható téziseket fogalmaz meg).

A jelen felhívás megfogalmazásakor a kémia és fizika területén lezajlott fogalmi differenciálódás lebegett szemünk előtt, melynek során a kutatók egy bő évszázad alatt eljutottak a daltoni atomoktól a szubatomi részecskék kvantumfizikai vizsgálatáig, vagyis fokozatosan felismerték, hogy az atom belső szerkezete sokkal bonyolultabb annál, mint amit John Dalton tételezett a 19. század elején. Hasonlóképpen, tervezett számunkkal mi is szeretnénk hozzájárulni a habitus belső, szubhabituális struktúráinak vizsgálatához. Olyan elméleti, empirikus és módszertani fókuszú tanulmányokat várunk, amelyek az alábbi témakörök valamelyikével foglalkoznak:

• A diszpozíciók átalakulása az életút során;

• A diszpozíciók szituacionális változásai a mindenkori jelenben;

• A diszpozicionális lazítás formái;

• Dzsender-, regionális-, lokális-, térbeli-, etnikai-, nyelvi-, vallási-, sportolói-, zenei habitusok;

• Az osztályhabitus és az egyéb habitusdimenziók interszekcionalitása;

• A diszpozíciók hosszútávú genealógiája;

• A habitus bevésése: erős (elsődleges) kontra gyenge (másodlagos, harmadlagos) diszpozíciók;

• Kényszerítés, meggyőzés és csábítás – avagy a habitus bevésésének különböző típusai;

• Fogyasztói minták és a diszpozíciók variabilitásának mintázatai;

• Hasadt habitus kontra plurális / diverzifikált / változó habitus;

• A habitusok empirikus vizsgálatának módszertana;

• A habituskutatás elmélettörténeti rekonstrukciója;

• A libido academica változó formái;

• Társadalmi mobilitás, migráció, kisebbségi léthelyzet és diszpozícióváltás;

• „Rassz” és habitus, az ízlés, értékelés, cselekvés valamint társadalmi distinkciók rasszizált dimenziói;

• „Third culture kids”, multikulturalitás, szituacionalitás és plurális habitusok;

• Az LGBTQ… -lét diszpozicionális dimenziói;

• A diszpozicionális cselekvés kontra racionális cselekvés átmeneti zónái;

Határidők:

Absztraktok: 2025. október 15.

Kéziratok: 2026. május 30.

A lapszám tervezett megjelenése: 2026. október-november

szerk@replika.hu