Egy újfajta kritikai szociológiáért: moralitás, hermeneutikai kritika és kritikai utópia
Egy újfajta kritikai szociológiáért: moralitás, hermeneutikai kritika és kritikai utópia
Az írásban kifejtett reflexiók episztemológiai és morális kérdések metszéspontjában helyezkednek el. Különbséget kívánok tenni a szociológiai kritika, s tágabb értelemben véve a társadalomkritika kétféle morális támasztéka között. Ezek a következők: (1) egyfajta hermeneutikai vagy „belső kritika”, amely egy társadalom erkölcsi és politikai hagyományaiból merít az adott társdalom bírálatához; (2) egy „külsőbb kritika”, amely utópikus célt jelöl meg, s egy radikálisan különböző társadalmi világot vázol fel. Mindez nem jelenti azt, hogy minden „külső” kritika utópiára épülne, sem azt, hogy egyfajta „belső” kritika ne foglalhatna magába utópisztikus elemeket. Itt és most azonban arra törekszem, hogy analitikusan elkülönítsem egymástól a hagyományokra épülő „belső kritikát” és az „utópikus-külső kritikát”, amely nyitott a létező hagyományok által elutasított vagy még meg sem fogalmazott kérdések tematizálására.