A divat bátorsága

A Foucault-recepció a divatelmélet, a divatkutatás területén az elmúlt három évtizedben jelentős eredményeket hozott: segített abban, hogy a divatot a kormányozhatóság egyik fontos diszpozitívumaként, illetve az én technikáinak a terepeként értsük meg. A divat e fogalmai a kortárs, válságba került, a környezetre destruktívan ható iparágra már nem képesek számonkérő, megújító hatással lenni, de még leírására is kevésnek bizonyulnak. Az elmúlt évtized egyik fontos állomása a Foucault-recepcióban Thomas Lemke megközelítése, mely számonkéri a francia filozófus munkáin az új materializmus kritikáit, hogy bebizonyítsa, a relacionális materializmus mindig is jellemző volt e munkákra. A tanulmány ezt a két területet olvassa össze és arra kérdez rá, milyen divatfogalmat nyerünk a relacionális materializmus Foucault-olvasatából. Ennek a megközelítésnek már nem a kormányozhatóság, hanem a parrhészia (igazmondás) válik a központi kategóriájává. 
A következtetés egy, a parrhésziából kiinduló divatfogalom kritériumait tartalmazza.