Költségtér és kultúra

A kultúra szó látszólag nem igényel különösebb magyarázatot, bár azt hangsúlyozni kell, hogy a gondolatmenet a kifejezést tág értelemben használja. Nemcsak tudatos tevékenységet, kifinomult alkotást kell érteni alatta, hanem bármiféle – akár nem is tudatos – formaképzést is. A költségtér nem valami szabatos közgazdasági értelemben szerepel, de akként azt fejezné ki, hogy a gazdálkodás költségei a tér tekintetében nem semlegesek, a különböző célok érdekében folytatott emberi tevékenység során fellépő áldozatok (költségek) a teret alakítják, jellegzetes minták keletkezhetnek, amelyeket az emberek nemcsak létrehoznak, hanem azokhoz viszonyulnak is. A költségek abszolút, illetve egymáshoz mért változása akár rövid idő alatt is sok változást idézhet elő abban a televényben, amit F. Braudel anyagi kultúrának nevez. Ha tetszik: az emberi történelem költségek és haszonáldozatok története.