Nyelv és szuperdiverzitás

A dolgozat a nyelv és szuperdiverzitás kutatási lehetőségeit vizsgálja. A szuperdiverzitás fogalmának rövid kifejtését követően felvázoljuk a nyelvtudomány kulcsfontosságú elméleti és módszertani fejleményeit: a néven nevezett nyelvek fogalma már nem magától értetődő, a nyelvi rendszer csak egyike a sok jelrendszernek, az egyenlőtlenség és az innováció együtt helyeződnek el egy mindent átható normativitás dinamikájában, az emberek közti interakciók kontextusai pedig messze túlmutatnak magán a kommunikációs eseményen. Ezután egy olyan kutatási irányt mutatunk be, amely a szuperdiverzitást és a nyelvet mélyen az etnográfiába ágyazottan vizsgálja. A nyelvészet és az etnográfia kombinációja különösen hatékony és differenciált képet nyújt a cselekvésről és az ideológiáról is. Miután leírjuk, hogy általánosságban véve mit nyújt a nyelvészeti etnográfia a társadalomtudományoknak, felvázoljuk a nyelvre és kommunikációra irányuló kutatások prioritásait – különös tekintettel a kumulatív összehasonlítás szükségességére –, amelyek alapként szolgálhatnak mind az elméleti kutatás és leírás, mind a gyakorlati beavatkozás során.