Kísérletek az ifjúsági kultúra meghaladására

Dolgozatomban a koncepcióalbum mint sajátos mediális konstrukció jellegzetességeivel, fogalmi kérdéseivel és a Kádár-kori magyar popzenében betöltött szerepével, funkcióival foglalkozom. Elsőként a koncepcióalbumok definiálásának nehézségeit vázolom, kiemelve azokat a kulcsfogalmakat, amelyek révén megragadhatók e mediális forma legfontosabb történeti sajátságai. A tanulmány második részében három igen korai magyar koncepcióalbum-kísérletet − Illés-együttes: Human Rights (1971); Omega együttes: Szvit (1973); Bergendy-együttes: Hétfő / Hét Fő (1973) – mutatok be részletesen, majd az eff ajta pop-rock zenei lemezek hazai recepcióját a divat, az occidentalizmus és az esztétizálás képzetkörei mentén értelmezem.