A klímaváltozás szerepe a magyar lakosság jövőtől való félelmében

Jelen írás egy 2017-es és egy 2020-as telefonos adatfelvételi hullám eredményein keresztül hasonlítja össze, miként változott a magyar lakosság jövőhöz való viszonyában a klímaváltozás szerepe. Az eredmények alapján inkább azok tartottak a klímaváltozástól, akiknek az alacsonyabb rendű szükségletei biztosítottak voltak. A hároméves időszak alatt az emberek jövőtől való félelme jelentősen csökkent, ami a bizonytalanságot okozó egyéb tényezők mellett a klímaváltozástól való félelemben is jelentkezett. A változás mértéke társadalmi csoportonként eltért: a magasan képzettek, a városban lakók, a fiatalabbak és a nők esetében a félelem csökkenése szignifikánsan kisebb volt. Az eredményekből levonható egyik következtetés, hogy hazánkban a nemzetközi mérésekhez hasonló demográfiai tényezők mentén szegmentálható az emberek klímaattitűdje. A másik következtetés, hogy az elmúlt években tapasztalható, jellemzően a klímaváltozás negatív hatásaira építő kommunikáció hatása a fenti csoportokban erősebb volt.