A bizalom morális-emocionális és racionális igazolásainak empirikus vizsgálati lehetőségei

A tanulmány empirikus eszközök segítségével tárja fel az embertársak iránt mutatott, ún. általánosított bizalom mögött meghúzódó igazolásokat. Elsőként áttekinti a bizalom kérdőíves kutatásának kialakulását, majd bemutatja a jelenleg legelterjedtebb mérőeszközöket, illetve a méréssel kapcsolatban zajló tudományos vita főbb pontjait. Az elemzés kiinduló lépésként a standard bizalomkérdést, illetve a hagyományos bizalomskálát használja egy újszerű értelmezéssel, ami lehetőséget teremt e három változó segítségével a bizalom morális-emocionális megalapozottságának vizsgálatára. E részhez az European Social Survey adatbázisát használja a dolgozat. Az eredmények azt mutatják, hogy a standard kérdés alapján mért magas bizalom a válaszadók jelentős részénél nem jár együtt hasonló szintű morális-emocionális megalapozottsággal. Az elméleti érvelés szerint márpedig ez elengedhetetlen, így ez a fajta diszpozíció nem tekinthető valódi bizalomnak. Az elemzés második része már kibővül a racionális igazolások vizsgálatával is, melynek során egy saját fejlesztésű, kísérleti kérdőíven alapuló adatfelvétel eredményei kerülnek bemutatásra. A levonható megállapítások tükrében, a morálisan-emocionálisan megalapozott magas bizalmúak igazolásmintázata kiegyenlített, míg a morálisan-emocionálisan megalapozatlan magas bizalmúak, illetve az alacsony bizalmúak sokkal inkább a racionális igazolásaikra hajlamosak-kénytelenek támaszkodni. Ugyanakkor a három bizalomcsoportba tartozó válaszadók nem mutatnak eltérést egymástól annak kapcsán, hogy milyen tulajdonságokat várnak el másoktól a bizalom megelőlegezése végett, illetve mások milyen jellegű viselkedése váltja ki belőlük a bizalom csökkenését, annak megvonását. A válaszadók egyöntetűen a morális-emocionális tartalmú tulajdonságokat, illetve viselkedéseket találják fontosnak, és sokkal kevésbé a racionális jellegűeket. Ezek az eredmények megerősítik azt az elméleti állítást, miszerint attól függetlenül, hogy valaki kevésbé vagy inkább jobban megbízik embertársaiban, kognitív módon tudja, mire alapozható a bizalom valójában. Az elemzés záró szakaszában a bizalom rádiuszának vizsgálata tovább erősíti a tanulmány legfőbb mondanivalóját, amely alapján a valódi bizalom elképzelhetetlen emocionális-morális megalapozottság nélkül.