Válasz Szelényi Iván Hatalom és értelmiség a globális térben című könyvemről írott kritikájára

Szalai Erzsébet az egyik legeredetibb és legnagyobb hatású szociológus a 20. század végi és a 21. század eleji Magyarországon. Könyve három nagyobb tanulmányt és néhány különböző újságokban megjelent publicisztikát tartalmaz. Az első két tanulmány a globalizáció és a refeudalizáció viszonyát elemzi, ezeket olyan tanulmányok követik, amelyek a politikai baloldal kilátásaival, valamint a globalizálódó újkapitalizmusban újfajta küldetést teljesítő értelmiségiekkel foglalkoznak. Az utolsó tanulmány a globalizáció elidegenítő hatását szemlélteti.

Írásomban elismerem, hogy Szalai mind az öt tanulmányban fontos megállapításokat tesz. Valóban igaz az, hogy a globalizáció tönkretette a szakszervezeteket és a globális intézmények – mint például az Európai Unió – demokráciadeficittel küzd. Ebből adódóan Szalai a globalizációt tekinti a refeudalizáció elsődleges forrásának. A globalizálódó világban a tradicionális közösségek felbomlóban vannak, és ebből a szempontból a világ valóban egyre inkább „elidegenedett” hellyé válik.

Jóllehet Szalai könyvére reagáló írásomban elfogadom azokat a kritikai pontokat, amelyeket a szerző a globalizációval kapcsolatban megfogalmaz, hangsúlyozom, hogy a kapitalizmus egész története a globalizáció és az etnoraciálissá váló nemzetállamok közötti dialektikus kölcsönhatásként értelmezhető. Az újkapitalizmusban a globalizáció erői képesek a nemzetállamok szuverenitásának kárára teret nyerni. Mindazonáltal úgy látom, hogy korunkban a globalizációban igen fontos emancipatórikus erő rejlik, míg a refeudalizációért a az eltávolodásért a liberális demokráciától, valamint a faji-etnikai szempontból különböző emberek és migránsok elleni gyűlölet kialakulásáért az etnoraciális nemzetállamok antiglobalizációs ellenforradalma tehető felelőssé. Paradox módon a mai világban kizárólag a globalizációt elősegítő szervezetek (például az Európai Unió) lehetnek képesek ezeknek az ellenforradalmi tendenciáknak gátat szabni, valamint a nyílt társadalmat, az egyetemes emberi jogokat és a liberális demokráciát megvédeni.