Huncut, aki "rasszra" gondol
A fehérség kitüntetett helyet foglal el a globális „rassz”-hierarchiában. Lényege, hogy létének morális-geopolitikai megalapozása végett elkülöníti magát az emberiség többi „csoportozatától”, morális (kulturális, politikai, intézményszociológiai, morális, esztétikai) magasabbrendűséget tulajdonít saját magának, s ezen az alapon a globális gyarmati uralom és a modern birodalmi rendszerek hierarchikus szerkezetének logikája szerint globális privilégiumok egész sorára tart igényt. (A bőrpigmentáció csupán ürügyül szolgál mindehhez.) A kapitalizmus a rasszkogníció és a fehérség globális intézményrendszeri váza volt: a jelenkori átalakulás egyik nyitott kérdése, hogy lehetséges-e, elképzelhető-e egyáltalán olyan kapitalizmus, amely nem a fehérprivilégium-rendszerrel „párosul”. A globális fehéruralom és a globális centrum–perifériaszerkezet egymás kölcsönös jelölői, vonatkoztatási rendszerei. Ha e fogalmi keretben szemléljük a magyar kultúrát, olybá tűnik, az utóbbi három évszázad történelme egyfajta vergődéstörténet a globális fehérség vonzásában és taszításában. A magyar társadalom-, művelődés-, művészet- és politikatörténet egészét átírhatja ez a felismerés. A szekció célja, hogy e kérdéskör empirikus jelenségeinek történeti szociológiai megértéséhez fogalmi kereteket rajzoljon fel.
• Böröcz József szociológussal Parászka Boróka újságíró beszélget.