Etnográfia / animáció / művészet. Módszertani védőbeszéd

A szöveg célja választ találni arra kérdésre, hogyan alkalmazhatók a művészet elemei rurális, gyakran periferikus környezetben oly módon, hogy eközben nem a felsőbbrendűség és az uralom pozícióját építjük ki. Ennek érdekében a szerző bemutatja a 2011-es Prológus. A kulturális fejlődés ismeretlen dimenziói című animációs projektet és annak kiterjesztését, a 2012-es Etnográfi a / Animáció / Művészet címűt, amelyet immáron évek óta vezet animátorok, művészek és etnográfusok egész csapatával Szydlowiec környéki falvakban, olyan helyszíneken, amelyeket különösen erősen érint a kistermelői gazdálkodás nem kifi zetődő volta és a véget érni nem akaró helyi munkanélküliség. A szerző rámutat arra, hogy az etnográfi ai kutatás hogyan alapozza meg fokozatosan és hogyan gazdagítja az animációt, valamint arra, hogy a kulturális animáció ezzel egyidejűleg olyan kutatási helyzeteket teremt, amelyekben az etnográfi ai valóság „sűrűvé” válik, aktuális előadássá és dinamikus kulturális tevékenységgé lényegül át. A szerző megvilágítja, hogy az etnográfi a az animációs tevékenységekkel összjátékban képes feltárni mindazt, ami ezeknek a közösségeknek az életében igazán fontos – a kreatív tevékenységük és az alulról építkező spontán önszerveződésük rejtett dimenzióját. Ily módon a szerző a kultúrával való cselekvésnek egy olyan módszertani perspektíváját hozza létre, amelynek célja nem annyira a „mechanikus” hatások és a társadalmi változás előidézése, hanem a közös, kreatív alkotói esemény létrehozása annak megjósolhatatlan és emergens eredményeivel.

Megjelent: Replika 110, 63–81.